Hogyan válassz coachképzést?

Ha beírod a keresőbe a coachképzés kifejezést, másodpercek alatt több tucatnyi egymással versengő hirdetés árasztja el a képernyőt. Az egyik néhány hetes online tanfolyamot és azonnali milliós karriert ígér, a másik több féléves felsőoktatási szakirányú továbbképzést kínál komoly tandíjért, a harmadik pedig nemzetközi betűszavakkal (ICF, EMCC, ACC, PCC) igyekszik meggyőzni az érdeklődőt. Mivel a coach elnevezés önmagában nem védett hivatás, bárki indíthat képzést, és a kibocsátott oklevelek értéke a nemzetközi szakmai elismeréstől a semmit sem érő papírlapig terjedhet.

A megalapozott döntéshez át kell látnod a minőségbiztosítás szakmai szempontjait, a nemzetközi akkreditációs rendszereket és a hatályos hazai felnőttképzési szabályozást.

A szakmai tartalom kritériumai: mire figyelj a tantervben?

A hangzatos marketingüzenetek helyett a képzési program konkrét szerkezetét és módszertanát érdemes elemezni az alábbi szempontok szerint:

1. Óraszám és az elmélet-gyakorlat aránya

A coaching készség alapú szakma. Nem lehet megtanulni könyvekből vagy előre felvett videók passzív nézésével. Viszonyítási pontként: az ICF a belépő szintű ACC minősítéshez legalább 60 óra coachképzést vár el, a PCC-hez 125 órát. Óvakodj az olyan gyorstalpalóktól, amelyek 20-30 óra alatt ígérnek teljes körű felkészítést. A tanórák legalább felének élő gyakorlatnak – szimulált üléseknek, páros és triádos gyakorlatoknak – kell lennie, ahol a résztvevők egymáson és megfigyelők előtt gyakorolják a kérdezéstechnikát és a reflexiót.

2. Mentor coaching és szupervíziós kísérés

A legfontosabb minőségi választóvonal a képzés során kapott visszajelzés mélysége. Egy professzionális programban a hallgatóknak kötelező valós gyakorló üléseket tartaniuk, amelyekről hangfelvételt vagy jegyzőkönyvet készítenek, és ezeket képzett mentor coach vagy szupervizor jelenlétében elemzik ki. Ha egy képzésben nincs beépített egyéni és csoportos szupervízió, a leendő szakember a saját hibáit fogja rutinná rögzíteni.

3. Az oktatók személyes minősítése

Mindig ellenőrizd, hogy kik tartják az órákat. Nem elegendő, ha az oktató népszerű szerző vagy sikeres vállalkozó: rendelkeznie kell elismert nemzetközi minősítéssel (például PCC vagy MCC szint az ICF-nél, Senior Practitioner az EMCC-nél), és aktív, napi szintű ügyfélpraxissal.

Nemzetközi akkreditációs keretek: ICF és EMCC

Ha a megszerzett tudást multinacionális környezetben, vállalati megbízásoknál vagy külföldön is szeretnéd hasznosítani, a nemzetközileg akkreditált programok nyújtanak garanciát. Két globális szakmai szervezet határozza meg a piacot:

• International Coaching Federation (ICF): A coachok legnagyobb nemzetközi szakmai szervezete. A képzési programokat szigorú szempontrendszer szerint auditálja. A korábbi minősítési rendszert (ACSTH, ACTP) felváltó új struktúrában a képzések Level 1 (legalább 60 kontaktóra, az ACC egyéni minősítéshez vezető alapfok), Level 2 (legalább 125 kontaktóra, a PCC szinthez vezető program) vagy az MCC-re felkészítő Level 3 besorolást kapnak. Ha ilyen intézményben tanulsz, a vizsgafolyamat egy része már a képzőhelyen teljesíthető.
• European Mentoring and Coaching Council (EMCC, ma EMCC Global): Európai gyökerű szervezet, amely az EQA (ma EMCC Global Quality Award) minősítéssel látja el a képzési programokat, öt évre, négy szinten: Foundation, Practitioner, Senior Practitioner és Master Practitioner.

Mindkét szervezet szigorú etikai kódex betartását követeli meg a tagjaitól, amely garantálja az ügyfél védelmét és a titoktartást, ahogyan azt a coaching alapjairól szóló összefoglalónkban is részleteztük.

A hazai szabályozási környezet: a felnőttképzési törvény

Magyarországon a tanfolyami képzések jogi hátterét a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (Fktv.) rögzíti. A jogszabály 2020. január 1-jén hatályba lépett átfogó módosítása (2019. évi CXII. törvény) alapjaiban rendezte át a felnőttképzési piac működését, amit minden képzésre jelentkezőnek ismernie kell.

A törvény alapján kétféle képzői státusz létezik:

1. Bejelentés alapján folytatott felnőttképzés: Ez az alapeset, ide tartozik a legtöbb szabadpiaci tanfolyam és a hat óránál hosszabb belső céges képzés is. A képzőnek a felnőttképzési államigazgatási szervnél kell bejelentkeznie; képzési programot neki is kell készítenie, de azt nem kell előzetesen szakértővel minősíttetnie.
2. Engedély alapján folytatott felnőttképzés: Szigorúbb feltételekhez (minőségirányítási rendszer, vagyoni biztosíték) kötött forma, amely kötelező, ha a képzés a szakképzési törvény szerinti szakmai képzés, ha részben vagy egészben állami, illetve európai uniós támogatásból valósul meg, vagy ha mikrotanúsítványt ad (Fktv. 2/A–2/B. §).

A 2020 óta hatályos szabályozás központi eleme a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere (FAR). Minden bejelentett vagy engedélyezett felnőttképző köteles a képzésről és a résztvevők személyes adatairól ide adatot szolgáltatni (Fktv. 15. §), és – a belső képzés kivételével – a képzés elvégzését igazoló tanúsítványt is a FAR-ban állítja ki (Fktv. 13/B. §). Ha egy tanfolyamszervező a törvény hatálya alá tartozó képzést kínál, de nem szerepel a felnőttképzők nyilvántartásában, az intő jel. (Az egyetemi szakirányú továbbképzések a felsőoktatási törvény alá tartoznak, rájuk ez nem vonatkozik.)

Összehasonlító szempontrendszer a döntéshez

Mielőtt aláírnád a képzési szerződést és befizetnéd a tandíjat, érdemes az alábbi ellenőrző lista alapján felmérni a kiszemelt képzést:

A megfelelő képzés kiválasztása hosszú távú befektetés. Nemcsak az a kérdés, hogy milyen papírt kapsz a végén, hanem az is, hogy a program segít-e kialakítani azt a mély szakmai alázatot és felelősségérzetet, amely az emberi életekkel és szervezeti működéssel való munkához elengedhetetlen. Ha pedig a csoportos tudásátadás vagy a megbeszélések vezetése vonz, érdemes megfontolnod a tréneri, moderátori és facilitátori szerepek közötti különbségeket is.